✦ Dank-, Buss- und Bettag ✦
A Teremtés őrzője
Ökumenikus istentisztelet a Teremtés Idejében – német nyelvű prédikáció
Évközi 25. vasárnap · 2026. szeptember 20. · Bettag
Bettag
A Teremtés Ideje és a Bettag
Az ökumenikus Bettag-istentiszteleten (Eidgenössischer Dank-, Buss- und Bettag) hangzott el ez a prédikáció, 2026. szeptember 20-án, németül, „Hüter der Schöpfung” – a Teremtés őrzői címmel.
A vasárnapnak ebben az évben második neve is van. Mélyen benne vagyunk a Teremtés Idejében, amely szeptember 1-jétől október 4-ig tart. Különleges története van: az ortodox egyházak kezdték szeptember 1-jét a teremtés napjaként ünnepelni; majd Európa egyházai közösen mondták: imádkozzunk ezekben a hetekben mindannyian a teremtett világ megőrzéséért. Svájcban a reformátusok, katolikusok, keresztény katolikusok és metodisták már sok éve közösen alakítják a Teremtés Idejét. A katolikusoknál új, hogy ettől az évtől a Bettag a „Teremtés vasárnapja”. A teremtett világ védelme tehát nem egyetlen felekezet projektje – mindannyiunkat összeköt.
A teremtett világ megőrzése (MI-illusztráció)
Három dolog az égő házból
Az ökumenikus oeku – Kirchen für die Umwelt egyesület javaslata szerint a Teremtés Idejének idei témája: „Értékesen élni – a dolgok többletértéke”. A közös liturgikus csoport ezt a kérdést tette fel: melyik három dolgot mentenéd ki a szóbeszéd szerinti égő házból – feltéve, hogy ember és állat biztonságban van? A kérdés mögötti kérdés: mi az, ami igazán értékes számodra? Mi adja egy dolognak az értékét?
Ennek a kérdésnek az a célja, hogy tudatosítsa: túlságosan ragaszkodunk a tárgyakhoz, a birtokunkhoz – pedig a legfontosabb az, amit Istentől kapunk: az életünk, a szeretteink, a természet és minden, ami él.
A szőlőskert gazdája és a munkások
A mai evangélium is a birtokról szól: egy gazdáról, akinek nagy szőlője van, és sok munkást keres hozzá. A történet megmutatja, mennyire jóságos ez az ember: a munkások sokkal fontosabbak voltak neki, mint a saját vagyona. Akármennyit dolgozott valaki, mindenkinek annyit akart adni, amiből megélhet.
A munkások ezzel szemben nem voltak ilyen nagylelkűek, mint a gazdag birtokos: irigykedtek egymásra. Mit mutat még ez a történet? Hogy mi mindannyian csak meghívott vendégek és munkások vagyunk Isten szőlőjében, ebben a világban. Legyünk egyszerűen hálásak ezért, és egymásért. És nem az a fontos, kié a szőlő.
A birtok, a gazdagság, a „birtoklás” sokszor csapda. Szegények és gazdagok is beleeshetnek ebbe a hibába, ha azt hiszik, ebben áll a világ lényege. A lényeg máshol van – és ezt valakitől megtanulhatjuk.
Ferenc számára minden teremtmény testvér volt (MI-illusztráció)
Assisi Szent Ferenc: a teremtményekben családot látni
Valakitől, akit nemcsak a keresztény világ tisztel szentként – muszlimok és zsidók is tisztelettel fordulnak hozzá. Egy újság nemrég azt írta róla, hogy ő a szentek „szupersztárja”, akit még a Greenpeace is átengedne. Sejtjük, kiről van szó: Assisi Szent Ferencről. Pontosan 800 éve, 1226 októberében halt meg, követői idén nagy jubileumot ünnepelnek, és ez az ember még mindig emberek millióit nyűgözi le: hívőket és hitetleneket, fiatalokat és időseket.
Mit tanulhatunk tőle? A természethez való közelségét – és azt, ami e közelség mögött áll. Ferenc a világot nem felhasználandó anyagnak látta, hanem családnak. „Nap fivérről” és „Hold nővérről”, „Szél fivérről” és „Víz nővérről” beszélt. Számára minden teremtmény testvér volt, mert mindnek ugyanaz az Atyja. Közel állt az állatokhoz, de az élettelen dolgokhoz is: a tűzhöz, a kövekhez, a vízhez. Semmi sem volt értéktelen számára, mert minden ugyanabból a kézből jött. Ferenc arra hív, hogy mindenben az Alkotót ismerjük fel.
Nem kell sokkal több lennünk ennél. Legyünk olyan emberek, akik Istent sejtik az élettelen dolgok mögött – a fölöttünk lévő ég, a tavaink és folyóink vize, a hegyek mögött, amelyeket minden nap látunk.
Legyünk olyanok, akik Istent sejtik mindaz mögött, ami él – a növények és virágok, a ránk bízott állatok mögött.
És legyünk olyan emberek, akik Istent a legmélyebben a többi ember létében sejtik – és ezért mindenkit szeretni akarnak, és békében akarnak élni. Mert aki a szomszédjában, az idegenben, sőt az ellenfelében is Isten teremtményét látja, az nem lehet többé közömbös vagy ellenséges.
Imádság Ionából
Teremtőnk, Te alkottad a kakast és a pacsirtát is:
A Te örömöd dobog minden dolog szívében.
Egy huncut gyermek foghíjas mosolyában:
Isten öröme minden dolog szívében.
A frissen sült kenyér csábító illatában:
Isten öröme minden dolog szívében.
A téli égbolt csillagfényes pompájában:
Isten öröme minden dolog szívében.
Egy sáros séta jóleső cuppanásában:
Isten öröme minden dolog szívében.
A katicabogár röptében és a lunda totyogásában:
Isten öröme minden dolog szívében.
Amikor a gyermekek gyermekek lehetnek:
Isten öröme minden dolog szívében.
Amikor a felnőttek újra gyermekké lesznek:
Isten öröme minden dolog szívében.
Egy ionai (skót) imádság nyomán
✦ A Teremtés védelme és a béke ugyanaz a téma ✦
Ezt az összefüggést tanítja Ferenc: a teremtés megőrzése és az emberek közötti béke nem két téma, hanem egyetlen. Aki a Földet ajándékként látja, az az embert is ajándékként fogja látni.
Ezért zárta a prédikáció a Szent Ferenc nevéhez százéves hagyományban kötődő békeimával, amelyet a keresztények minden felekezetben ismernek és szeretnek: „Uram, tégy engem a te békéd eszközévé…” (a szövege és története a Ferenc – Tégy engem a békéd eszközévé oldalon olvasható). Ez az ima mondja ki, mi a Teremtés őrzője a legbelsőbb lényegében.
– Bettag-prédikáció
Az összefoglaló a 2026. szeptember 20-i, az ökumenikus Bettag-istentiszteleten elhangzott német nyelvű prédikáció (Hüter der Schöpfung) alapján készült.
← Vissza: Ferenc-év – témáink · Oldalverzió: 20261004e