Árpádházi BOLDOG Erzsébet – mit tudsz róla?
Ő nem az Árpádházi Szent Erzsébet, hanem a boldog. Aki szintén magyar királylány, de 13 éves korától haláláig közel hozzánk, Winterthurban volt apáca.
I. Michel Bakocs rövid ismertetője
II. Történelmi tárlatvezetés, előadás a kolostori életről és Boldog Erzsébetről
I. Michel Bakocs rövid ismertetője:
Árpád-házi Boldog Erzsébetről röviden,
róla készült könyvről
és aláírásgyűjtésről a szarkofág fedelének hazaviteléhez
Ki volt Boldog Erzsébet?
Árpád-házi Boldog Erzsébet, III. András Árpád-házi király egyetlen leánya, 2 éves, amikor meghal Édesanyja Fenenna királynő, majd 7 éves korára teljesen árva lesz. Mostohaanyjával, Habsburg Ágnessel száműzik Magyarországról és azzal a feltétellel szolgáltatják ki az özvegyi örökséggel együtt Erzsébet apai örökségét is, hogy egyikőjük sem léphet soha többet magyar földre. Erzsébetet 13 évesen, 1308-ban Ágnes a mai Svájc területén lévő tössi domonkosrendi kolostorba viszi, ahol élete végéig apácaként él.
Könyv az életéről
Életéről, minden napjairól, nélkülözéséről, az apai örökség ki nem szolgáltatásáról, szerény és alázatos viselkedéséről Elsbeth Stagel leírásából tudhatunk meg pontos és hiteles adatokat, tényeket. Erzsébet 1336. október 31-én hunyt el, így Elsbeth jelen van utolsó éveinek kínszenvedéseinél, csodatételeinél és halálánál valamint temetési szertartásánál is. Elsbeth Stagel dominikánus nővér ónémet nyelven rögzített életrajzi kordokumentum jegyzete lefordításra kerül, és Der Schleier der Prinzessin címmel jelenik meg, a magyar fordítás címe: A koronahercegnő fátyla, Árpád házi Boldog Erzsébet legendája.
A könyv ismerteti a királylány temetésének menetét, az előkészületeket, amelyből megtudjuk, hogy a Domokos rend szokásától eltérően, Ágnes királyné parancsára testét egy kőszarkofágba temetik el 1337-ben. A királylány teste halálától a kőszarkofágban való újratemetésig romlatlan állapotban volt, melyen semmilyen bomlásnak induló folyamat nem volt észlelhető és ezt isteni csodának tartották szeretett apácatársai.
Aláírásgyűjtés a szarkofág fedelének hazaviteléhez
A kőszarkofágot 1337-ben állították fel a kolostor kórusában, mint egy a föld felszíne fölé emelt kőkoporsót. A sírfedélbe a négy evangélista jelképét vésték, és Magyarország két címerpajzsát. Száz évvel később még a koporsó a főoltár mellett állt, azonban a következő száz év elteltével a síremlék nem élte túl a reformációt és felszámolták. Egyedül az ív alakú fedél maradt meg, mely 1850-ig maradt a templomban.1898-ban a svájci Landesmuseum részére átadták. 
Az iránta való tisztelet és csodálat jeléül családjának, az Árpád házi királyoknak címerét felvette Winthertur tartománya is saját címerébe. A királylány életét a helyiek jól ismerik, tanítják az iskolában és a gyermekek dolgozatot írnak róla.
Kötelességünk a lehető legtöbbet megtenni azért, melyért minden érző magyar lélek szíve megdobban a könyv elolvasása és a benne lévő tárgyi, régészeti bizonyítékok láttán, hogy a szarkofág sírfedelének Magyarországon, méltó helyen lenne a végső elhelyezése.Ezért, Árpád-házi Boldog Erzsébet sírfedelének Magyarországra hozatalának kezdeményezünk aláírás gyűjtést, amit a Zürichi Magyar Katolikius Misszióban is lehet aláírni. (innen le is tölthető…)
Köszönjük szépen.
II. Történelmi tárlatvezetés, előadás a kolostori életről és Boldog Erzsébetről
2020. márc. 7-én egyedülálló történelmi tárlatvezetésen, előadáson vehetnek részt az érdeklődők a kolostorról, Boldog Erzsébetről Winterthurban (a város elején lévő építkezésnél, Winterthur-Töss-ben) Kanton Zürich építési és archeológiai hivatala szervezésében.
Bővebb információk:
– a programról kattints a képekre
– a munkálatokról kattints ide…