Új és régi
székelyhimnuszról,
magyar himnuszról

(online dialógus oldalunk itt található)

Sok évvel ezelőtt minden vasárnap énekelték a hívek a most székely himnusznak ismert dalt, majd a hívek kérésére úgy döntött a misszió, hogy csak havonta egyszer. Amikor én ide érkeztem, azt láttam, hogy egy idje valamilyen oknál fogva ismét sűrűbben énekelték. Majd a kovid járvány alatt nem énekelhettünk két éneket egymás után, így elmaradt. Azóta több ember kérdezte, hogy miért nem énekeljük. Közben ugyanis volt egy furcsa érzésem erről a dalról és  igyekeztem utánajárni. Ez sok ideig eltartott. Közvéleménykutatást csináltam az európai magyar misszióknál ill. lelkészeknél, majd októbertől időhiány miatt nem jutott idő ennek megtárgyalására az Egyháztanácsi gyűléseken, csak a legutóbbi májusi gyűlésen született döntés. Íme az eredmény:
(döntésünket a végén olvashatjuk)

Facebook oldalunkon hozzá lehet szólni:

kattints a képre:

 

ez a facebook oldal már nem működik

I. Európai magyar missziók lelkészei

2022. májusában megkérdeztem az európai magyar missziók lelkészeit (több mint 20 atya) a régi és az új székelyhimnusz és a magyar himnusz éneklését illetően. A következőképpen:

 I.1.Felvázoltam a problémát a lelkészeknek:

    • Magyarországi szolgálatom alatt ritkán énekeltük a magyar himnusz után.
    • Egyszer aztán korábbi váci püspököm (dr. Beer Miklós) egy papi gyűlésen megjegyezte, hogy ennek misén való éneklésével nem mindenki ért egyet. Önmagában az is kérdéses, hogy miért énekeljük a magyar himnuszt, mivel más nemzet ezt nem is teszi. De megmagyarázhatjuk: mivel imádság. Azonban ezt erre a székelyhimnuszra már nem lehet mondani.
    • Majd kutakodtam és nagyon megdöbbentem. Megdöbbentem, hogy a ma székelyhimnusznak tartott műdal csak a XX. században keletkezett református fiataloktól. De ennél még jobban megdöbbentem, hogy létezik egy régi székelyhimnusz, ami egy gyönyörű imádság (Ó én édes jó Istenem). Majd megtudtam, hogy ezt is szeretik énekelni, pl. Csíksomlyón is.
    • Értetlenkedtem: miért kellett egy gyönyörű imádságot sutba rakni és egy műdalával kicseréli, amiben éppenhogy meg van valahol említve Isten neve, de valójában nem imádság és Máriát is száműzték belőle. Én nem vagyok székely, de nem értem, hogy a székelyek miért nem veszik védelmükbe az eredeti éneket. Tévedtem: vannak sokan székelyek, akik védelmükbe veszik.
    • Visszatérve az objektivitáshoz. Másvalaki azt kérdezte tőlem, hogy miért csak a székelyeknek teszünk a kedvére, hiszen nálunk is legalább annyian vannak az anyaországból valók mellett Felvidékről (ld.pl. ide kattintva…), Délvidékről (ld.pl. ide kattintva…), és most már lehet  hogy jönnek Kárpátaljáról (ld.pl. ide kattintva…) és akár Csángóföldről (ld.pl. ide kattintva…). Az ő dalaikat is énekelni kellene akkor.
    • Nézzük meg az ún. régi székelyhimnuszt:
      1. Ó, én édes jó Istenem, / Oltalmazóm, segedelmem,
        Vándorlásban reménységem, / Ínségemben lágy kenyerem.
      2. Vándor fecske sebes szárnyát, vándorlegény vándorbotját,
        Vándor székely reménységét, Jézus, áldd meg Erdély földjét!
      3. Vándorfecske hazatalált, édesanyja fészkére szállt.
        Hazajöttét megáldotta Boldogságos Szűz Mária.
      4. Jézus áldd meg Erdély földjét, Erdély Benned bízó népét.
        Hogy ha úgy fáj szíve tája, Te legyél a végső vágya!
      5. Adjon Isten békességet, szent hazánkba csendességet,
        hogy lakhassunk békességben, szent nevednek védelmében.

4.versszak: Golarits Istvántól, 1988, Zürich
5.versszak: Németországból (Kempten)

Eredeti szövege kb . 1350-ből (Csíksomlyói Mária-siralom). Utána talán a XX. század 20- as éveiben valaki – ismeretlen szerző – korszerűsithette a szöveget. A nép ajkán szálló szövegek esetében ez természetes.
A dallamot nem Bartók Béla írta (hanem 1350-ből való), ő lejegyezte a Csíki-medencében ezt a dallamot az emberektől, kiknek emlékében élt. Ezért hasonlít a Bartók Béla által írt “Egy este a székelyeknél” c. zenemű nyitányához (hallgasd meg ide kattintva…)
A dalt meghallgathatjuk a Kárpátia együttes szép előadásában (plussz verszakokkal is) ide kattintva…

 I.2. Az atyák válaszának összegzése

Általánosságban érezhető, hogy a problémát már régóta érzékelik és érdekes megoldások születtek a székelyhimnusz éneklésére.

    • Kevés helyen éneklik a székely himnuszt gyakran: Passauban és a stuttgarti misézőhelyeken is újabban (Tempfli atya nyugdíjazása után).
    • Van, ahol egyáltalán nem éneklik: Prágában, Rómában, Milánóban
    • Nagyon ritkán éneklik, egy évben egyszer-kétszer (csak magyar ünnepen): Brüsszelben, Münchenben, Bécsben (Pázmáneum)

A németországi magyar lelkészek több évvel ezelőtt majd egy évig tanakodtak erről, a Magyar Katolikus Püspöki Kart is bekapcsolták tanácsot kérve. Így alakult ki az, hogy a magyar ünnepeken éneklik csak általában. Sőt meglepő talán még az általános konklúzió: ‚A magyar himnuszt sem kell túl gyakran énekelni, mert akkor nem éneklik az emberek a sok szép másféle éneket (pl. Hozsanna stb), másrészt amit mindig éneklünk, az elsilányul – meg kell adni a méltóságát és ünnepélyességét a himnusznak.” Egy másik főlelkész: „Liturgikusan sem és pedagógiailag sem szerencsés – meglátásom szerint – a himnuszt elénekelni minden magyar szentmise végén.“

A magyar himnusz énekléséről:

    • Kevés helyen éneklik a magyar himnuszt gyakran: Passauban és a stuttgarti misézőhelyeken is újabban (Tempfli atya nyugdíjazása után).
    • csak nemzeti ünnepen: Brüsszelben
    • nagyobb egyházi ünnepeken is: Münchenben, Prágában, Róma, Milánó, Bécs (Pázmáneum)

 I.3. Egyéb vélemények

Meglepett még egy nem missziós atya véleménye, akit azért kérdeztem, mivel erdélyi és zenész és liturgiai szakember: Illyés Zsolt. Határozottan elmondta, hogy a katolikus szentmiséknél ne énekeljük az új székelyhimnuszt. Ez az ének nem keresztény lelkiségű (mi nem végzetben, hanem Gondviselésben hiszünk; nem Csaba királyfit kérjük, hanem az Urat segítségül), sőt zeneileg egy műdal, értéke meg sem közelíti a régi székelyhimnuszt, amire Bartók Béla is felfigyelt. Elmondta, hogy ő megszüntette tehát az éneklését szentmisék alkalmával, és sokan tudják is ezt Erdélyben.
Ugyanezt a véleményt fogalmazta meg Dobszay László elismert magyar zenész is újságcikkjében (linkje itt, vagy letölthető itt…), csak ő sokkal keményebben: „Sok mindenért sajnálom a székelyeket, de legjobban talán a mostanában egyre több politikai rendezvényen is elhangzó “székely himnuszért”. Ennél biztosan jobbat érdemeltek.“

II. A Zürichi Magyar Misszió döntése

Egyháztanácsunk 2022. októberében kezdett el ezzel a kérdéssel foglalkozni, és 2023. máj. 12-i gyűlésünkön részletesen beszélgettünk róla.

Mivel katolikus közösség vagyunk ezért:

    • szeretnénk az eredeti, régi imádságos székelyhimnusznak több teret adni, de az újat is időnként énekelni.
    • Fontosnak tartjuk az ökumenét és minden magyart, akik megszerették az új székely himnuszt is.
    • szeretnénk a magyar katolikus egyház szokása szerint a pápai himnuszt is énekelni ünnepeken (kattints ide….)

Így a himnuszokra vonatkozólag a következő döntés született (ellenszavazat és tartózkodás nélkül):

    1. pápai himnusz: évente négyszer (karácsony, húsvét, pünkösd, Péter-Pál nap)
    2. magyar himnusz: mivel imádságként gondolunk rá a nemzeti érzület mellett,ezért nem változtatunk a rendszeres éneklésén
    1. régi székely himnusz („Ó, én édes jó Istenem”): havonta egyszer, minden hónap első szentmiséjén (a közösségünkért van felajánlva)
    2. új székely himnusz („Ki tudja, merre”): magyar nemzeti ünnepeken, ökumenikus alkalmakkor

 

Szeretettel:

Varga Péter atya

Zürich, 2023. pünkösdjén