Naphimnusz – két nagy üzenete
A kép San Damiano-nál készült, ahol Ferenc megírta Naphimnuszát, fotó: Varga Péter
Első üzenet: csodálni a teremtett világot és hálát adni érte Istennek
Ferenc számára minden teremtmény Isten arcát tükrözte vissza. A Nap, a Hold, a szél, a víz, a tűz, a föld – mind testvér és nővér, akiken keresztül maga a Teremtő szól hozzánk.
A Naphimnusz nem pusztán természetszeretet. Ez hálaadás és dicsőítés – annak felismerése, hogy mindaz, amit látunk és amit naponta használunk, Isten ingyenes ajándéka. Nélkülük nem élhetünk, mégis sokszor hálátlanok vagyunk.
„Reggel, amikor a Nap fölkel, mindenkinek dicsérnie kellene Istent, amiért megteremtette ezt a drága égitestet."
– Assisi Szent Ferenc
Második üzenet: bármilyen körülmények között örülni az örök boldogságnak
A Naphimnusz igazi mélysége a keletkezésének hátteréből érthető meg. Nem a boldogság csúcsán született, hanem a legmélyebb szenvedés közepette.
Ferenc ekkor viselte egyszerre:
- Krisztus sebeit – a stigmákat – saját testén
- Súlyos szembetegséget – szinte teljesen vak volt, halántékát izzó vassal égették a gyógyítás reményében
- Más súlyos testi betegségeket
- Mezei egerek lepték el a kunyhóját – még éjjel sem hagyták nyugodni
- Lelki sötétséget – aggódott a ferences rendért
Ebben a mélységben kapott isteni ígéretet az örök üdvösségről. Ez teljesen megváltoztatta a szemléletét: ujjongott és dicsérte Istent – és ekkor írta a Naphimnuszt.
Hol tartasz te ebben a folyamatban?
Ferenc megtanít minket arra, hogy bármilyen körülmények között örüljünk – nem a fájdalomnak, hanem annak, ami a fájdalmon túl vár ránk: Isten örökkévaló szeretete és boldogsága.
Ez nem magától jön. Ehhez meg kell tisztulnunk. Sokan úgy halnak meg, hogy lelkük még messze van ettől a belső tisztaságtól – ezért van szükség a tisztítótűzre. Isten szeretete nem tud megállni: végigvisz minket ezen az úton, hogy végül valóban alkalmasak legyünk az ő közelségére.
mert annyira biztos vagy az én országomban,
mintha már ott lennél."
Ez az ígéret neked is szól. De a kérdés személyes:
Bármi ér – tudsz-e már előre örülni annak, ami vár?
A kép San Damiano-nál készült, ahol Ferenc megírta Naphimnuszát, fotó: Varga Péter
Assisi Szent Ferenc – Naphimnusz
Tiéd a dicséret, dicsőség és imádás
És minden áldás.
Mindez egyedül Téged illet, Fölség.
És nem méltó az ember, hogy nevedet kimondja.
Legfőképpen urunk-bátyánk, a Nap,
Aki a nappalt adja és ránk deríti a Te világosságodat.
És szép ő és sugárzó nagy ragyogással ékes:
A Te képed, Fölséges.
És minden csillagaiért az égnek.
Őket az égen alkotta kezed
Fényesnek, drága szépnek.
Levegőért, felhőért, minden jó és rút időért.
Kik által élteted minden Te alkotásod.
Oly nagyon hasznos ő, oly drága, tiszta és alázatos.
Vele gyújtasz világot éjszakán.
És szép ő és erős, hatalmas és vidám.
Ki minket hord és enni ad,
És mindennémű gyümölcsöt terem,
Füveket és színes virágokat.
Ki szerelmedért másnak megbocsát,
És aki tűr gyötrelmet, nyavalyát.
Boldogok, kik tűrnek békességgel,
Mert Tőled nyernek majd, Fölséges, koronát.
Akitől élő ember el nem futhat.
Akik halálos bűnben halnak meg, jaj azoknak!
És boldogok, kik magukat megadták
Te szent akaratodnak.
A másik halál nem fog fájni azoknak.
És mondjatok hálát neki.
És nagy alázatosan szolgáljátok!