✦ Naphimnusz-sorozat · a Földanya-versszak ✦
Áldott légy, Uram, Földanya-nénénkért
A teremtett világ imanapja és a pacsirták karácsonya
Évközi 22. vasárnap · a teremtett világ imanapja
Naphimnusz-sorozat · Földanya
Az imanap története
Szeptember 1-jén ünnepli az Egyház minden évben a teremtett világ megőrzéséért tartott világimanapot, amellyel a keresztény egyházakban liturgikusan megkezdődik a teremtés ideje (Schöpfungszeit), szeptember 1-jétől október 4-ig, Szent Ferenc ünnepéig.
Az imanapot már 1989-ben bevezette I. Dimitriosz ökumenikus pátriárka az ortodox egyház számára – ezzel korán jelet adott a környezetért viselt felelősség lelki dimenziójáról. 2015-ben Ferenc pápa felkarolta a kezdeményezést, és a katolikus egyházban is hivatalosan bevezette a világimanapot.
Karácsony és a madarak: Ferenc álma (MI-illusztráció)
A Földanya-versszak és a Laudato si’
A Naphimnusz egyik versszaka a Földről szól:
Áldott légy, Uram, Földanya-nénénkért, Ki minket hord és enni ad, És mindennemű gyümölcsöt terem, Füveket és színes virágokat.
Ferenc pápa a Laudato si’ enciklika címét a Naphimnusz refrénjéből vette: „Áldott légy, Uram, s minden alkotásod…” – és ki is mondta, hogy Szent Ferenc énekelte ezt. Rögtön a Földanya-versszakot idézi, és hozzáteszi: közös otthonunk, a Föld olyan, mint egy nővér, aki most „kiált” a neki okozott károk miatt.
A pápa szavaival: ez a Föld-nővér azért a kárért kiált, amelyet az Isten által belé helyezett javak felelőtlen használatával és a velük való visszaéléssel okozunk neki (Laudato si’, 2).
az első „teremtésvédelmi törvény” terve
Egy történet Szent Ferenccel. 1223-ban vagyunk, a rend nagy virágzásának idején, karácsony közeledtével – közvetlenül a grecciói karácsony előtt. Ferenc a kísérői, barátai előtt gyakran példázgat, és ezt mondja (Balanyi György életrajza szerint, a Speculum perfectionis hagyománya nyomán):
„Ha módomban volna beszélni a császárral, térdenállva arra kérném, hogy Isten iránti szeretetből és hozzám való jóságból törvényileg tiltsa meg pacsirta nővéreinknek elfogását, megölését vagy kínzását. Hasonlóan a városi hatóságokkal s a kastélyok és falvak uraival köteleztetném alattvalóikat, hogy karácsony napján gabonával és más szemekkel hintsék be az utakat és tereket, hogy pacsirta nővéreinknek és más madaraknak legyen mit enniök e nagy napon.”
Ökör és szamár testvéreink is kapnak (MI-illusztráció)
Ökör, szamár – és a szegények
Ferenc folytatja: azon a szent éjszakán, az isteni gyermek iránti tiszteletből, akit anyja, a Boldogságos Szűz jászolba fektetett, mindenkinek elegendő élelmet kellene adnia ökör és szamár testvéreinek is. „Úgyszintén a gazdagoknak rajta kellene lenniük, hogy a szegények jóllakottra ehessék magukat.” Máskor ezt mondta: „Azt akarom, hogy e napon még a falak is húst egyenek.”
A „törvényileg tiltsa meg” fordulat miatt mondhatjuk: 800 évvel a mai természetvédelmi törvények előtt Ferenc már madárvédelmi törvényről álmodott – térden állva kérte volna a császártól. És ebben a gondolatban a madarak, az állatok és a szegények ügye egy: aki a teremtett világra figyel, az az emberre is figyel.
✦ A Föld-nővér kiált – hallgatunk-e rá? ✦
A Naphimnusz Földanya-versszaka és a pacsirták története ugyanarra tanít: a Föld nem nyersanyag, hanem testvér, aki hord és táplál minket. A teremtés ideje azt kérdezi tőlünk, hogyan bánunk vele.
– Naphimnusz
- 1. rész – A Naphimnusz két nagy üzenete (évk. 12.)
- 2. rész – Kiengesztelődés (évk. 13.)
- 3. rész – A halál is testvér (évk. 14.)
- A Földanya-versszak és a pacsirták (a teremtett világ imanapja) (ez az oldal)
- Gyermekmise – a Naphimnusz-bábjáték
Az összefoglaló „A teremtett világért tartott imanap” prédikáció alapján készült (a vasárnap, amelyen elhangzott: évközi 22.).
← Vissza: Ferenc-év – témáink · Oldalverzió: 20261004e