Bruder Klaus (Flüei Szent Miklós)
meditációs képe
Bruder Klaus, a svájci nemzeti szent meditációs képéről magyarul keveset találhatunk, így ez egy kicsit hiánypótló. A kép vagy annak sematikus vázlata számtalan helyen megtalálható Svájcban. Az eredetit pedig megtekinthetjük a sachseln-i plébániatemplomban.
Bruder Klaus látomása
Bruder Klausnak életében több látomása is volt. A legjelentősebb látomás az volt, amikor megpillantotta az isteni arcot. Egyszer az égen látta ezt az isteni arcot, kimondhatatlan fényben és a fején egy korona volt. Ez az Arc közeledett feléje és ő szent félelemből a földre rogyott és tekintetét a földre szegezte.
A kép részei
Bruder Klaus soha nem felejtette el ezt a látomást, és később egy festményt készítettek erről, amelyre még Bruder Klaus az isteni arc körül 6 bibliai eseményt festetett rá: – a világ teremtését, – az angyali üdvözletet, – Jézus születését, – A Getszemáni-kert jelenetét (Júdás árulását), – a kereszthalált, – és egy kivétel van, mert nem az utolsó vacsorát, hanem a szentmise lényegét festette meg 6. képnek, mert ez az egy újból és újból megújítja a bibliai utolsó vacsora jelenetét (és a képen egy pap látható az oltárnál).
Ezen kívül Bruder Klaustól származnak a különböző nyilak, körök, melyek így egy „meditációs kereket” alkotnak.
A képen látunk még több jelképet, mint az irgalmasság cselekedeteit, az evangélistákat….
Az arc
A középső arc az isteni Titkot és fenséget jelképezi, és természetesen Jézus arcát látjuk, Jézuson keresztül látjuk az isteni Titkot. Ahogy Jézus mondta: Aki engem lát, látja az Atyát.
Egy zarándoknak, aki meglátogatta Bruder Klaust, a szent több dolgot is elmondot erről a képről. Ő pedig 1487-ben tárta a nyilvánosság elé a szenttel való találkozást és ezt a kerékképet Bruder Klaus magyarázatával: „Ez az én könyvem, amelyből tanulok és keresem ennek a tanításnak értelmét.“ A középpontban az oszthatatlan Istenség található. Isten megmutatja arcát Jézus Krisztusban. „Én és az Atya egy vagyunk“ (Jn 10,30). Ez tehát Bruder Klaus könyve, imakönyve, meditációs képe. Ő sokat tanult belőle. Mi is sok kegyelmet kaphatunk, ha elmélkedünk vele.
„Kerékkép”
A kép alapszerkezete egy kerék. A középpontból indul ki és a középpontba vezet vissza.
A három kifelé mutató sugár olyan, mint az egy Istenből kiáradó három személy (a Szentháromság egy Isten), mely átöleli az egész világot. Három képen (a kifelé mutató nyilaknál) láthatjuk az Istennek az emberek felé irányuló
megnyilvánulásait. Istennek háromszoros megváltói művét (az Atya, a Fiú és a Lélek által) láthatjuk tehát a három kis képben: teremtés, angyali üdvözlet és megváltás. Ha összekötjük e három kis képet, akkor egy lefelé mutató háromszöget látunk, mintegy az Isten leereszkedését a világba.
A másik három kis képen láthatjuk, hogyan válik Isten kicsivé értünk: először gyermekké lesz Betlehemben, majd megalázkodik elfogatásakor mint egy bűnöző, végül jelen van a pap kezében a kicsi Ostyában.
Ha ezt a három képet kötjük össze, 
akkor egy felfelé mutató háromszöget látunk, mely mintha azt mondaná: ezen események által felemeli Isten az emberiséget.
A két egymásba fonódó háromszög (mintegy betlehemi csillag) jele az Isten és az ember egyesülésének, ami tulajdonképpen az ember lét célja is.
A négy evangélista
A négy sarokban megtaláljuk a 4 evangélista szimbólumait:
Máté=angyal 
Márk=oroszlán 
Lukács=bika 
János=sas
Az irgalmasság szimbólumai
Láthatjuk a képeknél az irgalmasság cselekedeteinek szimbólumait is, mely Isten országához vezet minket, s amelyek az ember válaszai Isten cselekedeteire (melyeket a képek megjelenítenek).
A meditációs képen az irgalmasság 7 (testi) cselekedetei közül 6-ot láthatunk. Ennek oka az lehet, hogy Máté evangélistánál (Mt 25,35kk) csak hatot találunk, de később a keresztény hagyomány kiegészítette egy hetedikkel, a „halottakat eltemetni” cselekedettel, amelyet a Bibliában a Tóbiás 17. fejezetében találunk.
A Miatyánk imádság gondolatai
Még sok más elmélkedésre is késztethet bennünket Bruder Klaus „kerékképe”. Például felfedezhetjük ebben a meditációs képben a Miatyánk imádságát is, melyet Jézus tanított nekünk.
A szemlélődő imádkozó a kép közepéből indul ki, majd a bal felső sarokképből az órajárásával ellentétes irányban halad, és végül visszatér a középpontba:
- „Miatyánk, aki a mennyekben vagy”: középső kép
- „szenteltessék meg a Te neved”: bal felső képen a teremtés dicsérete
- „jöjjön el a Te országod”: bal alsó kép – Jézus születésével Isten országa kezdődött el
- „legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is”: alsó képen Mária igenje, „történjék velem a te szavaid szerint”
- „mindennapi kenyerünket ad meg nekünk ma”: alsó jobb képen az Eucharisztia kenyere
- „bocsásd meg bűneinket…”: jobb felső kép – a világ bűne a kereszten nyer kiengesztelődést
- „és ne vígy minket a kísértésbe…”: felső kép – Jézust elárulni mint kísértés
- „Mert Tiéd az ország…”: visszatérve a középső képhez
Imádság (letöltés itt…)
Bruder Klaus fegyvere az imádság volt, mellyel falakat tudott ledönteni: békét kiesdeni az emberek között. Számára az imádság nem egy módszer, hanem a lélek lélegzése. Ennek felel meg a híres három pólusú imája, amelyet lélegzésünkre is mondhatunk (egy idő után már gyorsan tudjuk gondolatban is az imát mondani).
Híres imája
Én Uram, én Istenem,
vedd el tőlem mindenem,
ami gátol Feléd!
Én Uram, én Istenem,
add meg nekem mindenem,
ami segít Feléd!
Én Uram, én Istenem,
fogadd el az életem,
hadd legyek egészen a Tiéd!
Missziónk imája (letöltés itt…)
Burder Klaus, Szent Miklós! Téged magával ragadott az isteni szeretet és annyira betöltött, hogy csak Neki akártál élni! Mindent hátrahagyva egyedül, remeteként Isten volt állandó vendéged. Imádkozz értünk, hogy a bennünk lévő akadályok lehulljanak, bűneinket megbánni és hibáinkat kijavítani akarjuk a Lélek segítségével! Hogy tudjunk mindig újrakezdeni és Isten felé fordulni!
Látomásodban láttad a tündöklő isteni Arcot, melyről egész életedben elmélkedtél és köszönjük neked elmélkedéseid gyümölcsét, a képet az Arccal és a többi üzenettel. Szeretnénk mi is sok időt az isteni Titokkal tölteni.
Remeteségedben csak az Oltáriszentség táplálta testedet. Köszönjük, hogy példát adtál nekünk arra, hogy ez a legfontosabb táplálék az életünkben!
Szavaid és imádságaid az egyet nem értők között egységet és békét teremtett még évszázadokkal később is hazádban. De köszönjük imádságodat értünk, magyarokért 1956-ban is, amikor kértek téged. Ismét kérünk: segítsd testvéri szeretetre a magyarokat, és nagyobb hitre és hitéletre, segítsd meg magyar missziónkat!
2021. pünkösdjén
A meditációs kép mai változata
Bruder Klaus meditációs képének modern változatát láthatjuk templomunkban. Ez egy eredeti kép, tehát nem másolat, amit sok templomban kifüggeszthetnek.
Templomunk a legrégebbi Bruder Klaus templom a világon, jóllehet csak 1933-ban lett felszentelve. De akkor még Bruder Klaus nem volt szentként, hanem boldogként volt tisztelve, ezért külön érdekesség, hogy pápai engedély kellett hozzá, hogy a szentté avatás előtt egy templomot a tiszteletére szenteljenek és az ő pártfogásába ajánljanak. Az még érdekesebb, hogy 1947-ben, amikor szentté lett avatva, akkor még egyszer nagy ünnepélyességgel az akkori chur-i püspök által újra fel lett templomunk szentelve.
A legrégibb Bruder Klaus templom kapta tehát a Bruder Klaus meditációs képének modern változatát. Ezt nemcsak hogy jól esik hallani, de érhető is, mivel a művész, aki ezt festette, a közelben lakott és 2019-ben halt meg. A festő és filozófus Max Rüedi (1925-2019) művei, festményei számos svájci templomban megtalálhatóak. Templomunk altemplomának üvegablakai is az ő munkái 1961-ből és az irgalmasság művei a témája. Évtizedek óta tehát itt élt és sokat foglalkozott Bruder Klaus gondolataival, látomásaival és meditációs képével. Írt, festett róla többször, majd 2000-ben az akkori plébános felkérte, hogy templomunk számára fesse meg ezt a képet. Majd költői módon így fogalmaztak: „Flüeli Ranft megérkezett Zürichbe”.
Ha elidőzünk a meditációs kép mai változatánál, akkor itt is sok impulzust és jó gondolatot kapunk. (pl.idilli légkor a karácsonyi képnél: Jézus már a bárányt simogatja… Vagy a keresztnél ott van a szivárvány..)
Időzzünk el most az Eucharisztia-képénél. Ha visszaemlékezünk, az eredeti elmélkedő képen egy szentmise jelenete látható. Itt egy napfelkelte háttérnél két hal és egy üvegkehely. Az Eucharisztia megszokott jelképei a kenyér és a bor. A művész ezzel több dolgot is tud üzenni nekünk, hogy ő másként ábrázolta az utolsó vacsora lényegét, illetve a szentmise-jelenetet, illetve az Eucharisztia jelképeit:
– A napfelkelte a reményt jelenti. Az Eucharisztia, a szentmise a jövő. Minden ember jövője. Az efezusiakhoz írt levélben azt olvassuk, hogy az Atyaisten akarata, hogy minden és mindenki egyesüljön Jézus Krisztussal. Szó szerint (idézetek az 1.fejezetből): „3…Isten, Urunk, Jézus Krisztus Atyja…9tudtunkra adta akaratának titkát, …tervét, 10hogy … Krisztusban újra egyesít mindent, ami a mennyben és a földön van.” Ez Isten terve. Ez a jövő. Ez az emberiség jövője, ez a világ jövője.
Addig is számunkra már most megtörténik ez a csoda:
A szentmisében egyesül Jézus, a Fiúisten újból az anyaggal, mint egykor Mária méhében. „Krisztusban újra egyesít mindent.”
Amikor pedig magunkhoz vesszük, akkor egyesül Jézus, a Fiúisten velünk.
Boldog az az ember, akivel ez már most megtörténik, és nemcsak a halála után. Boldog az az ember, aki áldozhat! (Akit egyházunk tart távol, ne feledjük soha a lelki áldozást.)
– Visszatérve a képhez: nincs már sehol a kenyér (amit számunkra az ostya jelent), mivel már elfogyasztották, mint a bor nagy részét is, látjuk, hogy csak a kehely alján van még egy kis maradék. Mert a szentmise azért van, hogy táplálékká legyen. Nemcsak nézzük, hogy mi történik a szentmisében, hanem valóban magunkhoz kell venni!
Boldog az az ember, aki gyakran magához veszi, aki gyakran áldozik. Vannak, akik naponta. Van, aki vasárnap kétszer is elmegy szentmisére és most már kétszer is áldozhat. A legtöbb igazhitű katolikus vagy ortodox vagy görög katolikus hívő hetente teszi. /Ne feledjük a szentgyónásokat se!
Táplálék akar lenni Jézus.
Max Rüedi legjelentősebb munkájának az Ilanzban lévő kolostortemplom üvegfestményeit tekintik. (Tőlünk délre kb. 2 órányi út autóval, Graubünden kantonban). Ott az egyik festményét nézzük még meg, mert szintén szép gondolatokat láttat:
Mit látunk ezen a képen?
- egy gyermeket, természetesen Jézust egy körben
- ez a kör két dolgot jelent és jelképez: az anyaméhet, Mária méhét és a Szentostya körvonalait. Mindkettőben ugyanaz a csoda van jelen: az Isten Fia egyesül az anyagvilággal.
- Tulajdonképpen ezt a titkot más ábrázolással is kifejezhetjük: egy betlehemi születésképpel és az Eucharisztia kettősségével.
De itt még valami nagyon jelentős dologra felhívja a figyelmet a művész. Hol lett Isten emberré? Betlehemben? Nem, ott született Jézus. De az emberrélevés nagy csodája nem a születés, hanem a fogantatás, tehát Názáret. Názáretben lett Isten emberré lett. Ezen a képen világosan látható erre a különbségre való felhívás: az Istenember nincs még megszületve, az anyaméhben van. És ez az igazi csoda. - A kék szín dominál. Először a kék színe Máriát jelenti (milyen jó Mária-ünnepeken kék miseruhát használni, ha van…) De a keresztény szimbolikában a kék szín gyakran Krisztus színe is, ebben Mária és Jézus szoros kapcsolatát is láthatjuk. Végül a kék szín a keresztény hagyományban a hit színe is. Ránézve a képre: hitre van szükségünk, hogy felismerjük ezt a nagy csodát, az emberrélevést (Menschwerdung a kép címe) és az Eucharisztia hasonló csodáját is.
Prédikáció az első részhez: ide kattintva (keresd: Szentháromság vasárnapja, 2021.)
További imák Flüeli Szent Miklóshoz az imádságos összefogás oldalunkon ide kattinva…